Környezetterhelési díj
A környezet fokozódó használatával egyre sürgetőbbé váltak a megóvást és a helyreállítást szolgáló intézkedések. A megvalósítás költségeit az állam nem tudja teljes mértékben felvállalni, ezért szükséges a környezethasználók bevonása is a finanszírozásba.
Ennek alapja a közteherviselés kötelezettsége, amely mindenkit arra kötelez, hogy tevékenységéhez, jövedelméhez mérten járuljon hozzá a közösség érdekeit szolgáló kiadásokhoz, így a környezet megóvásának költségeihez.
A bevezetett környezetterhelési díj rendszere a környezetterhelő (kibocsátó) díjfizetési kötelezettségére épül.
A környezetterhelési díj fizetési kötelezettség kiterjed a vizeket, a levegőt, valamint a talajt terhelő kibocsátásokra.
A környezetterhelési díj fizetés jogszabályi alapját a 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról és a 270/2003. (XII.24.) Kormányrendelet az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározás módjáról, valamint a díjfizetés áthárításának szabályairól teremti meg.
Vízterhelési díj
Az ALFÖLDVÍZ Regionális víziközmű-szolgáltató Zrt. az általa üzemeltetett szennyvíztisztító telepekről történő kibocsátás után vízterhelési díjat fizet. A díjat a felszíni vízbe (befogadóba) juttatott, a tisztított szennyvízben még jelenlévő, a törvény által meghatározott szennyezőanyagok éves mennyisége után kell megfizetni. A szennyezőanyagok mennyiségét társaságunk Központi Laboratóriuma önellenőrzés keretében rendszeresen ellenőrzi.
Tisztított szennyvíz kibocsátás, Szeghalom
A környezetterhelési díjról szóló törvény előírása alapján a vízterhelési díjat az annak fizetésére kötelezett víziközmű-szolgáltató áthárítja a szolgáltatást igénybe vevőkre. A díjfizetést a NAV felé ez esetben az ALFÖLDVÍZ Zrt. teljesíti, azonban az egységnyi szennyvízre jutó vízterhelési díjat a szennyezést kibocsátó fogyasztónak (a tisztítatlan szennyvizet a közcsatornába bocsátónak) kell megtéríteni.
A vízterhelési díj a fogyasztónál a számlán elkülönített tételként jelenik meg. Mértéke településenként eltérő. A tisztított szennyvíz szennyezőanyag-tartalma egyrészt függ a szennyvízrendszerbe bocsátott tisztítatlan szennyvíz minőségétől, másrészt az adott szennyvíztisztító telep tisztítási hatásfokától. A korszerűbb, a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő szennyvíztisztító telepek esetében a szennyvízben maradó szennyezőanyag-tartalom alacsonyabb, melynek következtében az 1 m3-re jutó vízterhelési díj is kedvezőbb. A napjainkban zajló, a szennyvíztisztító telepeket érintő korszerűsítési, bővítési, felújítási beruházások a vízterhelési díj mértékére kedvező hatással lesznek, melyet minden érintett fogyasztó tapasztalni fog számlája kézhezvételekor.
Talajterhelési díj
Talajterhelési díjat kell fizetni azon fogyasztónak, aki a műszakilag rendelkezésére álló közcsatornára nem köt rá. A rákötések ösztönzésére a talajterhelési díj mértéke 2012-ben tízszeresére növekedett. Az 1.200,- Ft/m3 egységdíj az érzékeny területen lévő települések esetében 1.800,- Ft/m3-re módosul, míg a fokozottan érzékeny településeken 3.600,- Ft/m3.
A talajterhelési díj megállapításának alapja az elfogyasztott ivóvíz mennyisége, melyből levonható a locsolási célú vízfelhasználás, illetve a számlával igazoltan, engedéllyel rendelkező szervezet által elszállítatott folyékony hulladék (szippantott szennyvíz) mennyisége.
A talajterhelési díj megfizetése önadózás útján a települési önkormányzat felé történik.
Ma, amikor ilyen magas összegű talajterhelési díjat kell fizetni, nem kérdés, hogy megéri-e csatlakozni a közcsatorna hálózatra. Amellett, hogy a csatornaszolgáltatás igénybevétele hosszú távon kisebb anyagi megterhelést jelent, még közvetlen lakókörnyezetünk védelmére is odafigyelünk, s nem szennyezzük tovább a talajt, talajvizet a tisztítatlan szennyvíz elszikkasztásával.