Cégtörténet

Történeti áttekintés

1954. július 30-án megalakul Békésen a Társaság jogelődje a Békés Megyei Vízmű és Kútkarbantartó Vállalat.

A kezdeti időben a vállalat csak a meglévő fúrt és ásott kutak javítását, tisztítását végezte. Az első új kút fúrására az 1950-es évek végen, az első vízmű építésére 1961. évben, az első vízmű üzemeltetésének elindítására 1962. évben került sor.
A vállalat első székháza Békésen (1962)
1963. január 1-től a cég neve Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatra változott, mellyel egy időben kezdődik meg az első csatornamű, a békéscsabai átvétele.

A társulat 1964. évben - a megnövekedett szervezeti méret és feladatok miatt - átteszi székhelyét a megyeközpontba, azaz Békéscsabára. Ekkor már kezd kialakulni az egész megyére kiterjedő üzemelési szervezet.

1968. január 1-én Békéscsaba és Orosháza - élve a látszólagos lehetőséggel - rövid időre kilép a vállalatból. Még ugyanebben az évben a bekövetkezett újraegyesüléskor került a cég működtetésébe a békéscsabai Árpád Fürdő.
A békéscsabai Árpád Fürdő
Az újraegyesülési időszakot követően megindult egy mennyiségi és minőségi növekedés. A vállalat kihasználta építőipari kapacitását és jelentős szerepet vállalt a megye vízműveinek építésében, ugyanakkor az építési tevékenység hozadékát fokozatosan és tudatosan üzemeltetési területekre csoportosította. Ennek következtében a cégen belüli arányok megváltoztak és az üzemeltetés lépett előtérbe úgy, hogy a csatornaszolgáltatás részaránya is növekedni kezdett.

A társaság üzemeltetési területének gyorsarányú növekedéséből fakadó vízhiány, valamint a vízminőségi problémák megoldására az 1980-as években megindult a regionális rendszerek kialakulása. A regionális rendszerek kialakításával egy időben kezdődött - kihasználva az állam által is támogatott lehetőségeket - a vízminőség-javító program. A program keretében három regionális rendszer alakult ki a megyében. A közép-békési és az orosházi rendszer vízbázisa a kedvező tulajdonságokkal rendelkező Maros hordalékkúpra lett telepítve, a szeghalmi rendszer helyi kútjai pedig komplex víztisztító-művel lettek ellátva. A teljességhez még egy-két helyi arzénmentesítésű technológiával dolgozó kisebb vízmű tartozik.

Ezt az időszakot - a vízminőség-javító program által is determinált - szolgáltatási színvonal emelkedése és az ehhez történő alkalmazkodás jellemzi. Ekkor alakultak ki a síkvidéki regionális rendszer eredeti műszaki megoldásai, beleértve a működtető folyamatirányító-szabályozó rendszereket és a kezelő személyzetet is.

Az 1990-es években elkezdődött a vállalat - az állam által is elvárt - korszerűbb szervezetté alakítása. Az első lépésként a társaság profiltisztítása történt meg, majd a költségtakarékossági intézkedésekkel egy időben kezdődött a cég részvénytársasággá alakítása. Az átalakulás előtt a megye déli térségének települései az önálló működést választották, így a részvénytársasággá alakulást 53 települési és a megyei önkormányzat kezdte el. A részvénytársaság ténylegesen - a cégbíróság több eljárását követően - 2003. novemberében alakult meg.

Az átalakulási időszakban tovább folytatódtak a csatornázási munkák, melyekkel egy időben csatornarákötési kampányok indultak a lakossági szennyvízszolgáltatás növelése érdekében. A csatornahálózatok bővülése mai napig tartó tendencia.

1997. évben valósult meg az ivóvízminőség-javító program keretében Szarvas és térségének rácsatlakozása az Orosházi kistérségi Vízműre.

A Társaság 1997. június 10-én kezdte meg - a budapesti székhelyű Mikro Volán Elektronika Rt-vel történő szerződéskötéssel - az Integrált Informatikai Rendszer (továbbiakban: IIR) bevezetését. Az első évben az informatikai infrastruktúra kialakítása történt meg. 1998. évben pedig megkezdődött az alkalmazói/felhasználói rendszer bevezetése, mellyel párhuzamosan korszerűsítésre került a cég szervezeti struktúrája.

A rendszer bevezetése magával hozta az új számlázási rendszer kialakítását is. Elkezdődött az üzemmérnökségi központokban a korszerű ügyfélszolgálati irodák kialakítása, így a fogyasztóknak már nem kellett az ügyeik elintézése érdekében Békéscsabára utazniuk. Az utóbbi pár évben alakult ki a vízműre jellemző leolvasási és számlázási rendszer is. A lakossági fogyasztók körében ez félévenkénti mérő-leolvasást valamint kéthavonkénti - részszámlák alkalmazásával - számlázást jelentett.

1998. évtől Dévaványa vízellátása a Közép-békési Regionális Vízműtől biztosított.

Az 1999. év jelentős beruházást hozott a társaság életébe. A Phare-támogatás keretében felújításra került a békéscsabai Vandháti Gépház, valamint az újkígyósi és gyomaendrődi vízműtelepek rekonstrukciója.

2001. január 1-től Társaságunk bevezette és 2005. január 1-től megújította a korlátok között differenciált, kéttényezős vízdíj- és egytényezős csatornadíj-rendszert tartalmazó árszabályzatát. Az utóbbi években a rendszer beváltotta a hozzáfűzött reményeket, azonban - az Alkotmány Bíróság döntése értelmében - a kéttényezős díjrendszer jövője kétséges.

2003. november 18-án megalakult a már említett Békés Megyei Vízművek Részvénytársaság.

2004. évben a déli régió települései újra csatlakoztak Társaságunkhoz. Jelenleg 66 településen feladatunk az ivóvízellátással, valamint 27 településen a szennyvíz elvezetéssel kapcsolatos szolgáltatások biztosítása. Az újonnan belépett települések és a Békési Üzemmérnökség településeinek átcsoportosítása következtében alakultak ki a ma is érvényes üzemmérnökségi határok. A regionális víztermelést, elosztás feladatát egy, a települések víz- és szennyvízszolgáltatásait közvetlenül pedig hat üzemmérnökség, végzi.

Az utóbbi egy év újabb profiltisztításai miatt jogutódlással megszűnt a Társaság Irányítástechnikai Üzeme és a Gépészeti Üzem jelentős része. A cégnél maradt gépészeti tevékenységek pedig a Szervízüzemhez kerültek.

2006. október 20-tól a Társaság elnevezése - a jogszabályi elvárások miatt - Békés Megyei Vízművek Zrt-re változott.

2009-ben a hatékonyabb és gazdaságosabb működés érdekében a korábbi mérnökségek összevonásra kerültek, majd az egységes működési szabályok mentén három területi mérnökség került kialakításra, Észak-Békési, Közép-Békési illetve a Dél-Békési Területi Mérnökség néven.
Megalakult a Rekonstrukciós Osztály, amely azzal a céllal jött létre, hogy az önkormányzati tulajdonban és a Békés Megyei Vízművek Zrt. üzemeltetésében lévő víziközmű-hálózaton fejlesztési díjhányad terhére felújításokat, korszerűsítéseket végezzen. A rekonstrukciós munkák néhány év alatt érezhető változást hoztak a hibaelhárítási munkák szervezésében.
Miután az Európai Unió által előírt határértékeknek megfelelő minőségű egészséges ivóvíz nem áll megfelelő mennyiségben rendelkezésünkre Békés megyében, a folyamatban lévő ivóvízminőség-javító program keretében a Békés Megyei Vízművek Zrt. szakmai vezetése kidolgozott egy javaslatot arra vonatkozóan, hogy természetes ivóvízbázisok igénybevételével lehessen biztosítani a megye lakosságának az egészséges ivóvízzel való ellátását. 
2010. január 20-án a határon átívelő vízátvezetés megvalósíthatósági tanulmányának elkészíttetésére az Aradi Vízmű Rt. és a Békés Megyei Vízművek Zrt. közös konzorciumot hozott létre.

2010 évben elkészült egy tanulmány, mely azt vizsgálta, hogy jogi, műszaki, gazdasági, valamint hidro-geológiai szempontból milyen lehetősége van az aradi vízátvezetésnek.
A határon való vízátvezetést vizsgáló tanulmány eredményei szerint a vízátvezetés lehetséges mind jogi, mind pedig műszaki értelemben, gazdaságilag pedig a magyar és a román fél számára egyaránt kedvező.
Ennek eredményeként 2011-ben Romániában megalapításra került az Aqua Trans Mures S.A., a magyar-román közös gazdasági társaság 50-50%-os tőkerészesedéssel. 2011. ettől kezdődően a szerződések éve. A vízátvétel kapcsán megszülettek azok a polgári jogi alapszerződések, amelyek biztosítják, és lehetővé teszik a vízátvezetést. 2011 decemberében aláírásra került a koncessziós szerződés az Arad Megyei Tanács és az Aqua Trans Mures S.A., között 20 víznyerő kút tekintetében. Még ebben az évben a hazai ivóvíz-javító program keretében befogadták az aradi vízátvezetés figyelembevételével elkészített ivóvízminőség-javító pályázatot. 2012-ben az elvi vízjogi engedély megszerzése, és a projekt finomhangolása történt meg nemzetközi szakértők bevonásával.
2013. évre a projekt rendelkezik a pályázati kiírás minden feltételével, pénzügyileg elfogadott, sikeresen túljutott a hazai bírálati eljáráson. A román és magyar társminisztériumok egymás kölcsönös megkeresésével lefolytatták a lényegében összekapcsolódó, de a nemzeti hatóságok által engedélyezett környezetvédelmi előzetes vizsgálati eljárását, melyben nyilatkoztak arról, hogy nem kívánnak belépni a másik ország területén folyó eljárásba, kifejezve ezzel a projekt megvalósítása tekintetében egyetértő álláspontjukat. 2013 áprilisában a projekt az NFÜ Irányító Hatósága és Energia Központ Közreműködő Szervezet támogatásával Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság elé, döntésre beterjesztés alatt áll.

A magyar országgyűlés 2011. december 30-án elfogadta a 2011. évi CCIX. törvényt a víziközmű-szolgáltatásról. A törvény megszületése előtt a víziközmű szektorra a széttöredezettség volt jellemző, közel 400 víziközmű-szolgáltató különböző színvonalon és eltérő díjakat alkalmazva látta el a feladatát. A jogalkotó célja, hogy egy olyan integrált, egységes, szabályozott piac jöjjön létre, melynek szereplői a hatékony működés mellett magas szakmai színvonalon látják el a feladatukat.

Még a törvény elfogadása előtt széles körű konzultáció kezdődött Békés, Csongrád, és Hajdú-Bihar megye önkormányzatai és víziközmű-szolgáltatói között. A tárgyalások eredményeként 2012 szeptemberében a békési megyeszékhelyen, sajtótájékoztató keretében együttműködési megállapodást írt alá a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátásáról Vantara Gyula Békéscsaba polgármestere, országgyűlési képviselő, Bodó Imre, a Csongrád megyei Tiszasziget polgármestere, országgyűlési képviselő, valamint Tóth Attila, a Hajdú-Bihar megyei önkormányzatok alelnöke, a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. igazgatóságának elnöke. Az eseményen elhatározás született arról is, hogy megvizsgálják egy a megyehatárokon átnyúló üzemeltetés lehetőségét az ALFÖLDVÍZ Zrt. keretében.

Az együttműködési megállapodás aláírása után az ALFÖLDVÍZ Zrt., mint a víziközmű-törvény előírásainak megfelelni képes szolgáltató több Békés megyei, valamint a szomszédos megyék víziközmű cégeit üzemeltető, illetve a törvény által előírt fogyasztói egyenértékekkel nem rendelkező víziközmű társaságokkal üzemeltető önkormányzatainak is felajánlotta együttműködését.
2013 első hónapjaiban jelentős számú önkormányzat jelezte a Társaság felé együttműködési szándékát, ezért az ALFÖLDVÍZ Zrt. rendkívüli közgyűlést hívott össze május 16-ára, melynek során közel száz, túlnyomó részt Csongrád, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyei település önkormányzatának részvényjegyzéséről döntött.
A 2012 szeptembere óta folyó egyeztetések eredményeként az együttműködés a három megye önkormányzatai és víziközmű-szolgáltatói között, így már négy megye településeinek együttműködésére bővült.

Társaságunk az integrációt követően – hasonlóan a magyar vízszolgáltatókhoz – évekig veszteségesen működött, egyfelől a területi növekedés miatt megemelkedett közműadó, másfelől pedig a rezsicsökkentés lehetetlenítette el a gazdaságos működését.
Az ALFÖLDVÍZ Zrt. 2017 nyarán már tervezte, hogy többségi állami tulajdonba kerül, ám az akkori, június végi közgyűlésen az állam részéről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. visszavonta a tőkeemelési szándékát, így nem változott a tulajdonosi szerkezet.
2021. augusztus 10-én az ALFÖLDVÍZ Zrt. tulajdonos önkormányzatai kinyilvánították, hogy a társaság tőkehelyzetének javítását a továbbiakban nem tudják, illetve nem kívánják finanszírozni. A Társaság fennmaradása érdekében megállapodás született az integrációs program végrehajtásáról, amely a magyar állam gazdálkodási, ellenőrzési rendszerébe beilleszkedve hosszú távon biztosítja a társaság hatékony működését.
A vonatkozó jogszabályi előírások alapján az integrációs folyamat koordinálása, lebonyolítása a Nemzeti Vízművek Zrt. (NV Zrt.) kiemelt feladata. A folyamat részeként 2022 januárjában és februárjában tranzakciós szerződéseket írtak alá az egyes önkormányzatok víziközmű-vagyonának és a társasági részesedések magyar államra történő ingyenes átruházása érdekében.
A sikeresen lefolytatott integráció eredményeként a magyar állam az ALFÖLDVÍZ Zrt.-ben több, mint 90 százalékos tulajdoni részesedést szerzett, amely egyben hosszú távon biztosítja a térség víziközmű-szolgáltatását, illetve fejlesztését, valamint a társaság működésének finanszírozását.

2023. december 1-jétől az Alföldvíz Zrt. átvette a Gyulai Közüzem Kft. által üzemeltetett 7 település ivóvízszolgáltatását és szennyvízkezelését.